“Képtelen vagyok elengedni Téged…”

“Képtelen vagyok elengedni Téged…”

MINDANNYIAN VESZTETTÜNK MÁR EL VALAKIT KÖZELI VAGY TÁVOLI ROKONT, SZERETETT MAGZATOT, SZÍVÜNKHÖZ KÖZEL ÁLLÓ TÁRSAT, ÁLLATOT, AKI A CSALÁDUNK TELJES ÉRTÉKŰ TAGJA VOLT. A GYÁSZ KÉPES AGYONNYOMNI AZ ADDIGI ÉLETÜNKET, HISZEN EZ AZ ÚJ, ISMERETLEN, BORÚS ÉRZÉS FELEMÉSZTI...
Elvesztegetett idő

Elvesztegetett idő

A könyvem olvasása után sokan keresnek meg, sokan írnak nekem. Legtöbben úgy, mintha már régen ismernének. Hiszen összeköt minket valami tragikus és fájdalmas: egy szerettünk elvesztése. És még valami: az elvesztegetett idő visszafordíthatatlan vesztesége. És jól is...
Elmúlás

Elmúlás

Egy hangos szó, egy odavetett bántó mondat és a tompa csend, amit hagyunk, had’ mélyítse a sebeket, amiket okoztunk. Vajon hány pillanatot rabolunk el a saját boldogságunktól így? Tényleg megérte összeveszni az el nem mosott tányéron? Szóvá tenni egy elfelejtett telefonhívást? Felháborodni, mert valaki aggódik értünk, vagy tehernek élni meg a gondoskodást?

Elengedés

Elengedés

Szeretni valakit olyan könnyűnek tűnik, mikor itt van. Szeretni valakit a legfájóbb mikor elmegy, és nem jön vissza már. Égő fájdalom hiánya, és fel sem akarjuk fogni mi történt.

2. Illessze be ezt a kódot közvetlenül a nyitó címke után: