Kikerülhetetlenül közelednek azok a napok, amelyeket a legtöbben a szeretet jegyében töltünk el. Ilyenkor sokkal nehezebben tudunk másokra figyelni, inkább becsuknánk ajtót, ablakot, és ezen nem is akarunk változtatni. Számomra is ismerős érzés. Mégis, jó, ha picit mi magunk is készülünk, fájdalmunkkal együtt arra, hogy a Karácsony szinte már itt van. Pár gondolatot szeretnék megosztani veletek, amelyek talán neked, és a hozzátartozóidnak is segíthetnek ebben az időszakban.
Bármennyire is egyedül szeretnél lenni, azt is jó, ha tudod, hogy éppen ilyenkor még jobban figyelnek rád rokonaid, azaz mindenáron meglátogatnának, vagy éppen elhívnak magukhoz, különösen igaz ez akkor, ha van éves családi, megszokott dolgaitok.
- Tervezd meg, de legalábbis gondold át, hogy kihez mész, vagy éppen kik jönnek hozzád. Nem egyszerű, és általában az is fontos, hogy mennyire ismeri a gyászod, fájdalmad. Jó, ha tudod, hogy téged se érjen váratlanul, e mellett pedig, ha te mész látogatóba – és nincs veszteséged, érdemes számítanod az esetleges elutasító hangnemre.
- Rögtön rátérnék az érzelmekre, amelyek ezekben a napokban nagyon intenzíven törnek fel. Megélni, napról-napra a fájdalmat, olyan erővel tud megrohanni, hogy ilyenkor bármilyen kedves is a szándék, előfordulhat az, hogy elutasító, akár dühös reakciót vált ki. Aki adja, és aki kapja, váratlan reakciókra, hangulatváltozásra is lehet számítani, ezeket pedig tartsuk tiszteletben.
- Olykor az is segíthet, ha nem maradsz magányosan. Egy vacsora, vagy egy kora délutáni teázás közbeni beszélgetés egy sorstársaddal, megkönnyebbülést hozhat, enyhítheti fájdalmad.
Tudom, hogy nem múlik el, és olykor nagyon erős a hatása. A szeretet ünnepe közeleg, és szeretettel szívedben próbálunk emlékezni, és túlélni.