Ősi bizalom ez az életben. Minden amit az életemben kapok túláradó hálával köszönjem meg. És az egyensúly megmarad.
Mégis, elfelejtettünk hálásak lenni! Apróságokért. A tiszta vízért, ami a csapból folyik, a mosolyért, amit reggel kaptam. Azért, mert elértem a buszt, és mert eljöhettem hamarabb a munkából. Mert már később megy le a nap, és érezhetem az orgona illatát.
Sok minden válik természetessé az életünkben a nélkül, hogy azt értékelnénk. Gyakran megesik, hogy amiért hálásak vagyunk, később hétköznapivá válik.
A legtöbben a nagy dolgoknak tudunk örülni. De még akkor sem leszünk mind hálásak! Mert hálásnak lenni egyet jelent az elfogadással is. Életünk minden napja ajándék, tele olyan dolgokkal, amikért hálásak lehetünk. Meg kell tanulni elfogadni, és befogadni ezt a sok jó dolgot.
Te ma miért lehetsz hálás?