Szécsi Enikő
Gyermekem elvesztése
Sok ember könnye hullik e napon,
Mert végzetes baleset történt az úton.
Sok gyermek életét vesztette,
A reményteli arcokat Halál leplezte.
Kik még élnek, örülnek,
És hamarosan felépülnek.
De mit érezhet az, akinek
Nem virrad többé a holnapi nap?
A szülő, ki felnéz az égre,
Csillagok közt, a gyermekét veszi észre.
S arcán, egy halovány mosoly,
De szeméből a könny, csak úgy tódul.
Fojtogató fájdalom, bánat, amit érzek,
Mert tudom milyen nehéz ez a reménytelen helyzet.
De légy erős! Emeld fel a fejed!
És tudd, hogy Gyermeked mindig fogja a kezed!
/kislányom verse a 2017. január 21.-én történt olaszországi buszbalesetben elhúnytak emlékére/

